Az államfőt támadta Titus Corlatean
Éles támadást intézett a jobboldali Traian Basescu román államfő ellen Titus Corlatean, a bukaresti kormány szociáldemokrata külügyminisztere, amiért az államelnök a néppártiak oldalán avatkozott be az európai parlamenti (EP) választási kampányba pénteken.
A külügyminiszter hamisnak nevezte Basescu azon állítását, hogy a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió társulási egyezményéhez "nehezen" lehetett megszerezni az EP szocialista frakciójának támogatását, és "szégyentelen ködösítésnek" minősítette azt a támadást, amelyet a román elnök intézett a szocialisták által EB-elnöknek jelölt Martin Schulz ellen.
"Nincs benne (Traian Basescuban) semmi tisztelet a valósággal szemben, és bármikor kész besározni nyugati partnereit egyéni érdekei kedvéért" - fogalmazott pénteki közleményében a román külügyminiszter, aki szerint Basescu részrehajló magatartása Románia külkapcsolatait sodorja veszélybe. Corlatean úgy vélekedett: az államfő megsérti az alkotmány által megkövetelt politikai semlegességet és "szovjet komisszár" módjára próbálja nézeteit a választókra erőltetni .
Basescu korábban az EP-választás tétjére figyelmeztette a románokat, és rámutatott, egyebek mellett a május 25-i voksolás eredményén múlik, hogy néppárti vagy szocialista elnöke lesz-e az EB-nek. A néppárti Basescu bírálta Martin Schulz Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.
"Schulz úr számára a Krím elcsatolása kész helyzet: ez van, maradjunk nyugton. Valószínűleg hasonlóan viszonyulna ahhoz is, ha a helyzet tovább rosszabbodna, Románia kárára" - jelentette ki Basescu az EP elnökének egy márciusi állásfoglalására utalva az EP választási kampány kezdete alkalmából tartott pénteki sajtóértekezletén.
Romániát az alkotmány szerint az államfő képviseli a nemzetközi kapcsolatokban, így a román külpolitika irányításában is döntő szerepe van. A jobboldali Traian Basescu államfő és szociáldemokrata Ponta-kabinet között azonban éles politikai csatározás zajlik, ezért a román külpolitika terén is hangsúlyeltolódások figyelhetők meg annak függvényében, hogy az államfő, vagy a külügyminiszter szólal-e meg egy ügyben.
